• Hírek

Meghalt Zsombolyai János

Hetvenöt éves korában, hosszú betegség után vasárnap elhunyt Zsombolyai János, számos legendás magyar film operatőre, a kultikus A kenguru és a Magic - A Queen Budapesten című koncertfilm rendezője - közölte a család hétfőn az MTI-vel.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára első próbálkozásra felvették nekifutásra bejutott, Illés György tanítványaként 1961-ben diplomázott az operatőr szakon. A magyar televízióba került, ahol Bednai Nándor, Makk Károly és Mihályfi Imre rendezők oldalán dolgozva kezdte el kialakítani sajátos operatőri stílusát.

Rövid- és dokumentumfilmeket rendezett, az 1962-ben Kenyeres Gáborral közösen forgatott, életképekből álló filmje, Az utcán nagy feltűnést keltett, egy évvel később az általa fényképezett Utak különdíjat kapott Cannes-ban. A filmgyárba Herskó János rendező hívta a Szevasz, Vera című alkotás operatőrének.

forrás: origo.hu

Meghalt Banovich Tamás

Hosszan tartó, súlyos betegség után 89 éves korában vasárnap hajnalban elhunyt Banovich Tamás Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, díszlet- és jelmeztervező.

1949-ben kapott filmrendezői diplomát az akkor még Színiakadémiának nevezett Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1952-ben az Ecseri lakodalmas című táncfilmjével aratta első nagy sikerét, később mintegy hatvan táncfilmet készített. 1964-ben forgatott egészestés táncfilmje Az életbe táncoltatott lány számos díjat nyert, többek között a cannes-i filmfesztiválon is.

forrás: origo.hu

Elhunyt a magyar producer

Hosszú, türelemmel viselt betegségben, 53 évesen elhunyt Erkel András animációs filmproducer - közölte a család szerda este az MTI-vel.
Erkel András a magyar és európai animációs filmgyártás meghatározó alakja volt. Frank Zappa, Michael Jackson, John Coates, Csupó Gábor és Varga Csaba mellett számos világszerte ismert alkotó- és előadóművésszel dolgozott együtt. A vezetésével készült tévé- és mozifilmek a legrangosabb nemzetközi díjakat nyerték el, a Berlini Ezüst Medvétől az Annecy Kristályig - olvasható a család közleményében.

Erkel András 1962-ben született Budapesten. 1988-ban Varga Csaba filmrendezővel megalapította a Varga Stúdiót, majd 1996-ban Londonban alapított stúdiót John Coates brit filmrendezővel.

Nemzetközi karrierje 1990-ben indult, a Simpson család rajzfilm egyik videoklipjében működött közre producerként. Televíziós producerként többek között a HBO, a Disney, a Warner Bros. és a National Geographic médiavállalatoknak szállított filmeket. Gyártott csatornaazonosító szpotokat a Cartoon Network és a Minimax gyerekcsatornáknak.

Produceri tevékenysége mellett 2005-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanított. Szintén 2005-től a Baestarts Stúdió vezetője volt.

Számos filmszakmai szervezetben vállalt tevékenységet. 2008-ban felkérést kapott a malajziai kormánytól, hogy járuljon hozzá szakmai tanácsaival a helyi digitális animációs filmgyártás elindításához.

2010-ben első díjat nyert a 41. Filmszemle rövidfilm kategóriájában.
Forrás: MTI

Egy lehetséges filmpolitikáról

A 2010–ben történt változások a magyar filmirányítási rendszerben elegendő időt adott mindenkinek, hogy értékelje és levonja a megfelelő következtetéseket, merre tart a hazai filmipar, javultak vagy romlottak a szakma lehetőségei. Az a változás, ami bekövetkezett, jelentősen módosította a kialakuló szakmai – produkciós műhelyek perspektíváit, elsősorban a kreatív területeken. Első lépésben részben a gazdasági válság okán is a korábbi banki kapcsolatok nehezültek el, mely új finanszírozási modellek kialakítására kényszerített szinte mindenkit. Egyszerre zárultak be a korábbi pénzpiaci lehetőségek kapui. A gazdasági válság nem kímélte az európai partnereinket sem, de miután a magyar filmgyártók tőke és piac nélkül maradtak csak abban reménykedhettek, hogy az új struktúra lehetőséget nyújt majd új produkciók elindítására. A korábbi százával készült dokumentumfilm, természetfilm, animációs alkotások, kisfilmek és kísérleti alkotások fő súlypontja a közszolgálati televíziók pályázati rendszerébe terelődött át. A Filmalap küldetése és prioritása a játékfilmek és a 70 percet meghaladó, akár mozi forgalmazásra is érett alkotások gesztorálása lett. Ez is egy lehetséges út, de talán érdemes körülnézni, mások hogy csinálják.
Európa jelenleg talán legsikeresebb filmes régiója Skandinávia és ezen belül is Dánia.
A dán filmek, rendezők, színészek keresettek a világban, pedig a dán nyelv kicsit sem népszerűbb, mint a magyar. A dán produkciós cégek megbízható koprodukciós partnerei a nemzetközi filmvilágnak. Hogy csinálják? Először is nem kérdés, hogy a dán film a nemzeti kultúra része, összkulturális értékek integrálója és hordozója. Filmpolitikájuk integrálja az oktatást, képzést, természetesnek veszi a kísérletezést, nagy figyelmet fordít a gyártásra és a kész produkciót nem csak a bemutatóig kíséri, hanem érdemi és jelentős hazai és nemzetközi támogatást ad a forgalmazásnak.
A Dán Filmintézet koordinálja ezt a munkát, szoros együttműködésben a televíziókkal, a legkiválóbb dán filmes szakemberekkel, az oktatás a gazdaság és a diplomácia képviselőivel. A különböző szakmai és civil szervezetekkel folyamatos konzultációt alakítottak ki. A Filmintézetet szakmai tanácsadó szervezetek is segítik a döntéshozatalban. Határozott időre, 3-5 évre alkalmazzák tanácsadóikat. Rövid, 4 éves és stratégiai, 15-20 éves időszakra terveznek, hiszen a mindenkori dán költségvetés része. A tervek hatnak a képzésre, a gyártásra és a forgalmazásra egyaránt. Támogatják a decentralizált mozihálózatot, a művészmozikat és természetesen a nemzeti filmörökséget.
Miért fontos ez? Az elmúlt években a magyar filmpiac fájdalmasan kevés hazai alkotása nem tudta kellő mértékben növelni a magyar film iránt elkötelezett közönséget. A játékfilmek, tv-filmek számának csökkenése, a kisjátékfilmek kiszorulása a filmfinanszírozásból nem hagyott igazán űrt maga után. Az a törekvés, hogy a magyar film, mint brand megerősödhessen, még erősebb marketingtámogatást kíván és egy sokkal szorosabb kapcsolatot  a filmes alkotók és a nézők között.


Az egy ablakos rendszer, az új koprodukciós lehetőségek keresése, az európai filmtámogatási struktúra, együttesen kényszeríti ki, hogy a produkciós cégek változtassanak korábbi működési gyakorlatukon. Mivel itthon megszűnt minden klasszikus filmtámogatási lehetőség a Filmalapon kívül, így az egyetlen mód arra, hogy sikeresen integrálódjunk a nemzetközi filmiparba, ha a Filmalappal együttműködve alakítják ki a hazai filmes műhelyek stratégiájukat. Mindenki pontosan tudja, hogy támogatási politika nélkül a magyar film is életképtelen, de ma már piaci körülmények között is nehéz szabad forráshoz jutni, hiszen a magyarországi bankok befektetési és hitelezési politikája nem preferálja a filmes projekteket. Fontos kapaszkodónk a 20 % -os adótámogatás, amiben viszont egyre nagyobb versenyben vagyunk már Európában is.
Az a finanszírozási modell, mely a lotto állami bevételeinek átcsoportosítására épít, stabil hátteret jelent a magyar film számára. Ahogyan sikerült megteremteni a közvetlen állami támogatás nélküli MTVA és Filmalap finanszírozást az Európai Unió előírásai szerint, úgy a magyar filmipar fejlesztéséhez meg kellene fontolni egy érdemi együttműködést a két nagy finanszírozási rendszer között.
A közszolgálati és a kereskedelmi televíziók, a gyártásban, promócióban, forgalmazásban egyaránt fontos partnereink lehetnek itthon és a nemzetközi filmpiacon egyaránt.  A már korábban idézett  dán filmes modell esetében pl. A kulturális diplomaták feladatai közé tartozik,hogy állomáshelyükön szervezzenek vetítéseket a helyi forgalmazóknak,hogy megismerjék külföldön is az új dán filmeket és persze segítség az eladásokat, azokban az országokban is,melyek távol esnek a jelentős filmes markettektől.
Dánia sikeresen integrálta a skandináv filmpiacot. Természetesen működnek együtt a svédekkel, finnekkel, norvégokkal és Izlanddal is közösen pályáznak az európai és a lokális támogatásokra.
Magyarország a Visegrádi Négyekben kiváló cseh, lengyel, szlovák partnerekkel dolgozhatna szorosabban együtt. Menzel, Forman, Wajda, Polanski, Jakubisko, Fábry és Jancsó – jelentősen formálták a film nemzetközi nyelvét. Ez lehetne az egyik természetes piaca filmjeinknek és egy ilyen méretben talán már a megtérülés esélye is megfogalmazódhat. Ez a közel 60 milliós, franciaországnyi piac ismeri és értette eddig is a filmkultúránkat és mi magyarok is szerettük és tiszteltük művészetüket.
Mai ismereteink szerint ettől a felismeréstől messze van mind a 4 tagállam filmes világa, de talán ez lehetne közös régiónk egyik kulturális kitörési pontja, amiért érdemes az együttműködést erőltetni és erősíteni.

2014.június 
Elnökség
Magyar Producerek Szövetsége