Alapszabály

Alulírott Alapítók a Magyarország Alaptörvényében biztosított alapvető jogok, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:378 §, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint elhatározták a Magyar Producerek Szövetsége Egyesület határozatlan időre történő létrehozását.

1. §

Általános rendelkezések

(1) Az Egyesület neve: Magyar Producerek Szövetsége Egyesület
Az Egyesület rövidített neve: MPSZ

(2) Székhelye és címe: 1092 Budapest, Ráday utca 31/k.

(3) Az Egyesület jogállása:

A Magyar Producerek Szövetsége Egyesület (továbbiakban Egyesület) a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján működik.

(4) Az Egyesület célja:

(5) Az Egyesület jogi személy.

(6) Az Egyesület működésének időtartama: határozatlan.

(7) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(8) Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet.

2. §
Az Egyesület céljait megvalósító
feladatok és eszközök

(1) Szakmai konferenciák, rendezvények megrendezése.

(2) Külföldi testvérszervezetekkel, hasonló célú egyesületekkel való kapcsolatfelvétel és partnerkapcsolat kialakítása.

(3) Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében szolgáltatásainak egy részét költségtérítés ellenében, illetve vállalkozói tevékenység keretében kizárólag céljai megvalósítása érdekében végezheti, amely vállalkozói tevékenység nem lehet az Egyesület elsődleges célja, céljait nem veszélyeztetheti.

3. §
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
AZ EGYESÜLET TAGJAIRA VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1) Az Egyesület tagja (továbbiakban: tag) lehet minden olyan természetes személy, aki két egyesületi tag ajánlásával rendelkezik, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére. A tag megnevezése alatt rendes tagot kell érteni.

Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a Közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

(2) Az Egyesület pártoló tagja (továbbiakban pártoló tag) lehet az a magyar és külföldi természetes személy, aki a tagsági jogviszonnyal járó kötelezettségeket nem tudja vállalni. A pártoló tag tagdíjat nem fizet, azonban erkölcsileg, és/vagy szolgáltatásával segíti az Egyesület munkáját. A pártoló tagság maximum 1 év időtartamra jöhet létre, ennek lejáratát követően a pártoló tag automatikusan az Egyesület tagjává válik, kivéve, ha a pártoló tag tagként nem kíván részt venni az Egyesület munkájában, és kilép az Egyesületből. A pártoló tag felvételéről illetve a tag pártoló taggá történő átminősítéséről a Közgyűlés dönt, azonban a pártoló tagok mindenkori létszáma nem haladhatja meg a tagok mindenkori létszámának 20%-át.

(3) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a korábbi tag, aki a tagsági viszonnyal járó kötelezettségek közül a tagdíjfizetési kötelezettséget objektív okból nem tudja teljesíteni. A tiszteletbeli tagot az Egyesület tagjai választják meg a tagságra. A tiszteletbeli tagot szavazati jog nem illeti meg, az Egyesület szerveibe nem választhat, az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tagi státusz megvonására vonatkozó szabályok azonosak a tag kizárására vonatkozó szabályokkal.

(4) Az egyesületi tagság, illetve a pártoló tagság megszűnik a tag halálával, kilépéssel, törléssel vagy az egyesületi tag kizárásával.

(5) A kilépést az Egyesület tagjának, illetve a pártoló tagnak írásban kell bejelentenie az Egyesület Elnökségének. A kilépés a tagot, illetve a pártoló tagot nem mentesíti a tagság idején keletkezett kötelezettségei alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye. Kilépéssel a kilépés napján szűnik meg a tagsági jogviszony.

(6) Az Elnökség háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, illetve pártoló tagját, aki az Egyesület Alapszabályát valamint határozatát súlyosan megsérti, és ezt az Elnökség írásbeli felszólítása ellenére is folytatja. A felszólításban a tagot figyelmeztetni kell a kizárás következményeire. A felszólítást minden esetben írásban kell közölni a taggal. Az értesítés a taggal közöltnek tekintendő:

Az Elnökség háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, illetve pártoló tagját is, akire vonatkozóan az Etikai Bizottság határozatában vagy állásfoglalásában etikai vétséget állapított meg és kizárást javasolt.

(7) Ha a tag az Alapszabályban meghatározott tagdíjat nem fizeti meg időben, 15 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével az Elnökség felszólítja a tagot a teljesítésre. Törléssel szűnik meg a tagsági viszonya annak a tagnak, aki tagdíjfizetési kötelezettségének hat hónapnál hosszabb időtartamig nem tesz eleget, és az írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül sem teljesíti ezen kötelezettségét.

A megszűnés napjának meghatározása a 3. § (6) bekezdésében szabályozottak szerint történik.

Tag részére minden értesítés az általa az Egyesületnek bejelentett értesítési címre címezve küldendő. Az értesítési cím helyességéért, valódiságáért a bejelentő tag a felelős.

A tag kizárásáról és törléséről az Elnökség határoz, a határozat ellen - a kézhezvételtől számított 15 napon belül - a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

A pártoló tagot az Elnökség kizárhatja, amennyiben a pártoló tag az Egyesület Alapszabályát valamint határozatát megsérti, vagy kötelezettségeit rendszeresen nem teljesíti, illetve az Egyesület működését gátolja, vagy célkitűzéseinek megvalósítását veszélyezteti, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely alapján az Egyesület pártoló tagságára nem érdemes.

4. §
AZ EGYESÜLETI TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Valamennyi tag joga, hogy:

a) részt vegyen az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét, javaslatát szóban vagy írásban megtegye, és azokra választ kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és különvéleményként való megjelentetésére,

b) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzésének, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzen, és azokra érdemi választ kapjon,

c) igénybe vegye az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit.

A tag tagsági jogait fő szabály szerint személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akadályoztatása esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással meghatalmazottja útján gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(2) A tag szavazati joggal rendelkezik, az Egyesület minden vezető testületébe és tisztségére jelölhető és választható.

(3) A tiszteletbeli tag és a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik.

(4) A tag köteles:

a) az Alapszabály rendelkezéseit betartani, az Egyesület vezető szerve határozatának végrehajtását elősegíteni, részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában,

b) az Egyesület Közgyűlése által meghatározott tagdíjat fizetni,

c.) az Egyesület vagyonát gondosan kezelni és védeni.

Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

(5) A tiszteletbeli tag és a pártoló tag köteles az Alapszabály rendelkezéseit megtartani.

(6) A tag az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

5. §
AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS AZOK MŰKÖDÉSI RENDJE

(1) Az Egyesület szervei:

a) Közgyűlés,

b) Elnökség.

(2) Az Egyesület szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával működnek.

(3) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett társadalmi szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más társadalmi szervezetnél is betölt.

6. §
KÖZGYŰLÉS

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente két alkalommal, félévente kell összehívni, az Egyesület székhelyén. Össze kell hívni a Közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli.

A tárgyév első Közgyűlésén meg kell tárgyalni az Egyesület éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót.

A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie.

Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – az ok és cél megjelölésével – írásban kéri, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati jogú tagok több mint a fele jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető. Az így összehívott Közgyűlés akkor határozatképes – a jelenlévők számától függetlenül – ha a távolmaradás következményére a tagok figyelmét már az eredeti meghívóban felhívták.

Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha a javaslatát a Közgyűlés előtt legalább három nappal ismerteti az Elnökséggel.

A meghívót a Közgyűlés napját megelőzően legalább 15 nappal kell kézbesíteni ajánlott levél formájában. A meghívó tartalmazza az Egyesület nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését; valamint a napirendi pontokat. A Közgyűlés időpontját megelőző 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését írásban (ajánlott levélben vagy indokolt esetben rövid úton, visszaigazolható e-mailben) kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

(2) A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló Közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges továbbá a tag törlése, vagy kizárása tárgyában előterjesztett fellebbezéssel kapcsolatos Közgyűlési határozat meghozatalához.

(3) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

(4) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni és abban rögzíteni kell a Közgyűlés részletes eseményeit és a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyv minden oldalát az Elnök, a Jegyzőkönyvvezető és két Hitelesítő Tag írja alá. A jegyzőkönyv kötelező melléklete a jelenléti ív. A Közgyűlés tisztségviselőit, a levezető elnököt, a szavazatszámlálókat a Közgyűlésen jelenlévő tagok maguk közül választják, egyszerű szótöbbséggel. Az Egyesület Elnöke köteles a Közgyűlési döntésekről az érintetteket a döntés meghozatalát követő 15. napon belül kiértesíteni, illetőleg a döntések szükséges nyilvánosságát biztosítani, oly módon hogy azokat az Egyesület székhelyén 30 napra ki kell függeszteni.

(5) A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

(6) Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

(7) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

7. §
ELNÖKSÉG

(1) Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a Közgyűlés által választott 5 főből álló Elnökség. Az Elnökség tagjai az ugyancsak a Közgyűlés által megválasztott Elnök, Alelnök és a Főtitkár, valamint további két választott személy. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai.

A Közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket határozott időtartamra, 2016. december 31. napjáig tartó, azt követően további 2 – 2 év határozott időszakra választja a közgyűlési jegyzőkönyv szerint.

Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek vállalásáról és az Egyesületet illető jogok megszerzéséről – a Közgyűléssel, illetve a tagokkal szemben fennálló beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – tagok és pártoló tagok felvételéről, kizárásáról és törléséről dönteni. Gondoskodik az Egyesület vagyonának védelméről, gazdaságos felhasználásáról.

(2) Az Elnökség konkrét hatásköre a következő:

a) a Közgyűlések között irányítja az Egyesület munkáját, az Egyesület működésével kapcsolatos minden olyan feladatot ellát, amely nem tartozik más szerv hatáskörébe,
b) javaslatokat készít az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekben és ezeket jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti,
c) kezeli az Egyesület működése során felhalmozódott vagyont,
d) az Egyesülettel kapcsolatos mindennemű szerződés, kötelezettségvállalás, hitelfelvétel előzetes jóváhagyása,
e) intézi a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyeket, a tagokról nyilvántartást vezet, dönt a – tiszteletbeli tag kivételével – a tag kizárásáról,
f) előzetes hozzájárulási jogot gyakorol az Egyesülettel munkaviszony létesítésére,
g) véleményt és javaslatot alakít ki az Egyesületi tagokat érintő szakmai kérdésekben, képviseli és védi ezek érdekeit,
h) évente beszámol tevékenységéről a Közgyűlésnek,
i) végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza, és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(3) Az Elnökség határozatképes, ha azon az Elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség szükséghez képest – de legalább évente kétszer - tart ülést. Az üléseket az Elnök hívja össze írásban, ajánlott levélben vagy indokolt esetben rövid úton, visszaigazolható e-mailben. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

(4) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

(5) Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. A tagok és pártoló tagok felvételéről, felvételének elutasításáról, a tag és pártoló tag kizárásáról, valamint a tag törléséről szóló határozatait háromnegyedes szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(6) Az Elnök jogai és kötelességei:

Az Egyesület munkavállalói felett a munkáltatói jogkört az Elnök gyakorolja.

(7) Az Alelnök jogai és kötelezettségei:

Az Alelnök felügyeli az infrastruktuális és a finanszírozási kérdéseket.

(8) A Főtitkár jogai és kötelességei:

(9) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, vagy akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(10) A tisztségviselők megbízatása megszűnik:

a) a tagsági viszonyuk megszűnésével,
b) lemondással,
c) visszahívással,
d) halállal.

(11) A tisztségviselőket a Közgyűlés visszahívja, ha büntetőeljárást indítanak ellenük, vagy rendes tagságuk megszűnik, illetve, ha a tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek már nem felelnek meg.

(12) Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az Elnökség jelenlévő tagjai írják alá. A Közgyűlés jegyzőkönyvét az Elnök írja alá és a Közgyűlés által megválasztott 2 jelenlévő tag hitelesíti.

A Közgyűlést Levezető Elnök a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

(13) Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a Főtitkár kezeli.

8. §
ETIKAI BIZOTTSÁG

Az Egyesület Elnöksége az Egyesületet, tagját, vagy pártoló tagját érintő vitás ügyben etikai eljárás lefolytatására Etikai Bizottságot hozhat létre. A bizottság tagjait az Elnökség 2 év határozott időre választja.

Az Etikai Bizottság három főből áll.

A Bizottság feladatait és hatáskörét a Közgyűlés által jóváhagyott Etikai Kódex határozza meg, működésének részletes szabályait az ügyrendje állapítja meg.

A Bizottság eljárása során megállapított tényállás alapján indokolással ellátott határozatában:

a) megállapítja, hogy nem történt etikai vétség,
b) etikai vétséget állapít meg,
c) az eljárást megszüntetheti, ha a panaszos a kérelmét visszavonja, vagy a felek az eljárás során egyezséget kötöttek, illetve az eljárást megszüntetheti, ha lefolytatása (a tényállás megállapítása) lehetetlen, illetve az eljárás folytatására bármely okból nincsen szükség,
d) állásfoglalást hoz.

Az Etikai Bizottság határozatait és állásfoglalásait minden esetben továbbítja az Egyesület Elnökségének.

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbségével meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azon tagját, illetve pártoló tagját, akire vonatkozóan az Etikai Bizottság határozatában vagy állásfoglalásában etikai vétséget állapított meg és kizárást javasolt.

9. §
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

Az Egyesület képviseletére az Elnök jogosult oly módon, hogy az Egyesület iratait önállóan jogosult aláírni. Az önálló képviseletre jogosult önállóan gyakorolja az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot is. Az Alelnök és a Főtitkár képviseleti joga származékos a 7. § (7) és (8) bekezdései szerint.

A Közgyűlés határozott időtartamra 2016. december 31. napjáig, majd azt követően további 2 – 2 év határozott időre választ képviselőket a közgyűlési jegyzőkönyv szerint.

10. §
AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, a kiegészítő gazdasági- vállalkozási tevékenység eredményéből, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagos jelleggel folytathat, céljai megvalósításának elősegítése érdekében.

Az Egyesület a fentiekben meghatározott feltételek szerint a következő tevékenységeket folytatja:

5811 Könyvkiadás
5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5920 Hangfelvétel-készítése, kiadása
5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás
7912 Utazásszervezés
6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7739 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
6311 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
7320 Piac- és közvélemény-kutatás
7022 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
7311 Reklámügynöki tevékenység
7420 Fényképészet
7430 Fordítás, tolmácsolás
8559 M.n.s. egyéb oktatás
9412 Szakmai érdekképviselet
9499 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
5911 Film-, video- és televízió-műsor gyártás
5913 Film-, video- és televízió-program terjesztése
5914 Filmvetítés
9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

Az egyesületi tagdíj az ifjúsági tagok kivételével havi 8.000.- Ft, amelyet az Egyesület pénztárába történő befizetéssel, vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalással kell teljesíteni, minden hónapot követő hónap 10-ig. A tagdíj mértékét a Közgyűlés felülvizsgálhatja.

Az ifjúsági tagok havi tagdíja 1.000.- Ft, amelyet a tagdíjjal egyező módon kell befizetni annak a tagnak, aki a 35. életévét még nem töltötte be.

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az Egyesület tartozásaiért az esedékes tagdíjuk megfizetésén túl nem tartoznak felelősséggel.

Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a Főtitkár az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja.

Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

A felügyelőbizottság feladata az Egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

11. §
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

(1) Jogutódlással történő megszűnés

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

(2) Jogutód nélküli megszűnés

Az Egyesület megszűnik, ha

a) a tagok kimondják megszűnését, vagy
b) az arra jogosult szerv megszünteti, vagy
c) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy
d) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Közgyűlés által meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámoló, illetve a végelszámoló feladata.

Ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

12. §
AZ EGYESÜLET KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

Az Egyesület a Ptk.-nak az alkalmazott által okozott kárért való felelősségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban állók szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek okoznak.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

(2) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Jelen Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2015. május 27. napján elfogadta.

Alulírott, mint az Egyesület Elnöke igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

A módosításokkal érintett részek dőlt betűvel kerültek megjelölésre.

Budapest, 2015. május 27.

. . . . . . . . . . . . . .
dr. Nagy Endre
Elnök

Alulírott, dr. Gremsperger Gábor ügyvéd- Gremsperger Ügyvédi Iroda- 1137 Budapest, Budai Nagy Antal utca 3. szám alatti ügyvéd a mai napon ellenjegyzésemmel igazolom és szárazbélyegzőmmel hitelesítem, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege a felek kinyilvánított akaratának, a jogszabályoknak és az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának megfelel, és az okiratban megjelölt felek az iratot előttem írták alá.

Készítettem és ellenjegyzem: Budapest, 2015. május 27.

GREMSPERGER ÜGYVÉDI IRODA
Dr. Gremsperger Gábor
irodavezető ügyvéd
H-1137 Budapest, Budai Nagy Antal utca 3. I. emelet 3.
telefon: +36-1-320-5519
fax: +36-1-239-1855
e-mail: gabor_gremsperger@gbk.hu